Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Daniel C. Dennett: Darwin veszélyes ideája



Darwin születésének 200. évfordulójának évében különösen aktuális a filozófus Daniel C. Dennett könyve. A szerző, aki az evolúció tudományterületeken átívelő kérdéseinek szakavatott elemzője, határozottan kiáll darwinista meggyőződése mellett. Írásában szellemes gondolatkísérletek segítségével bonyolult filozófiai problémákon kalauzol bennünket végig.

Typotex Kiadó
Budapest, 2008
Fordította: Kampis György, Kavetzky Péter
606 oldal


Daniel C. Dennett korunk nagy hatású elme- és tudomány-filozófusa, jelenleg a Tufts Egyetem professzora. "Nem lehetséges filozófiától mentes tudomány, csak olyan tudomány, melynek filozófiai csomagját ellenőrzés nélkül csempészik fel a repülőgép fedélzetére" - mondja Dennett. Ennek szellemében könyvében behatóan vizsgálja a darwini evolúciós gondolat filozófiai következményeit. Darwin "veszélyes" ideáját a képzeletbeli, mindent szétroncsoló "univerzális sav" metaforájával szemlélteti: ez a gondolat is azzal "fenyeget", hogy az eredetileg a tárolására szolgáló biológia határain átrágva magát más tudományterületeket is "megfertőz".

Megtermékenyítő hatását nyomon követhetjük a kognitív pszichológiában, a mesterséges intelligencia kutatásában, a nyelvről és az elméről való gondolkozás és elméletalkotás területein is. Dennett megközelítése interdiszciplináris, de bevallottan nem törekszik az egyes tudományterületek kimerítő ismertetésére. Ezt érdeklődő olvasóként magunk tehetjük meg a gazdag irodalomjegyzék segítségével.

A darwinizmus esetében a tudomány és filozófia különösen erős összefonódása áll fenn azért, mert az élet eredetének és kialakulásának vizsgálata szükségszerűen elvezet azokhoz a "Miért?" jellegű kérdésekhez, melynek megválaszolása évszázadokon keresztül az egyház privilégiuma volt. Épp ezért a darwini forradalomnak - csakúgy, mint a kopernikuszinak - emberöltőkre van szüksége ahhoz, hogy mindenki számára alapvető, megkérdőjelezhetetlen sarokpontja legyen a világról való gondolkozásnak.

Dennett a természetes szelekció útján megvalósuló evolúciót algoritmikus folyamatként fogja fel. Jellemzője a hordozósemlegesség (sokféle elem lehet a folyamat résztvevője, annak ereje logikai szerkezetében rejlik), az alapvető butaság (a folyamatot felépítő lépések és a közöttük való átmenetek nagyon egyszerűek) és az is, hogy garantált eredményre vezet. Ebben rejlik a darwini idea veszélyessége: mechanikus, automatikus, a cél képzetével nem bíró, egyedileg értelmetlen lépésekből álló algoritmus hozza létre a hihetetlen biológiai komplexitást.

A bonyolultság és tervszerűség fokozatosan, egyenként észrevehetetlenül apró lépésekben halmozódik fel. Az élet isteni eredete mellett érvelők Hoyle által leírt "legszuperebb Boeing 747" ("Mekkora az esélye annak, hogy egy ócskavastelepen végigsöprő szélvihar véletlenségből összeállít egy 747-est?") típusú érve alól is a fokozatosság ténye húzza ki a talajt. A rendezettségből csak költséges befektetések árán jön létre tervszerűség.

A biológiai fejlődésről kétféleképp gondolkodhatunk, mondja Dennett. Vagy "Égi fogantyúkat" keresünk: olyan csodás, szilárd alap nélküli emelőszerkezeteket, melyek a darwini algoritmuson kívüli erőként, mint deus ex machina repítik az élőlényeket az összetettség mind magasabb szintjeire. Ilyen fogantyú az isteni teremtés mítosza, vagy bármilyen feltételezett fejlődési ugrás, melyről kigondolói kijelentik, hogy a funkciók utólagos evolúciós elemzésével nem ismerhető meg a fejlődés folyamata. A "Daruk" viszont szilárd alappal bíró emelőszerkezetek, melyek tervezéssel jönnek létre a már meglévő elemek felhasználásával. Az evolúcióban a természetes szelekció végzi azt az emelőmunkát, melyet az ilyen daruk felgyorsítani képesek.

Az alapfogalmak tisztázása után a könyv második része a darwini gondolatok hatását ismerteti a biológián belül. Megmutatja, hogy az élet hogyan fejlődhetett ki égi fogantyúk segítsége nélkül, pusztán a daruk emelőmunkája révén az önmaguk másolására képes nagymolekulák szintjéről a ma ismert hihetetlen bonyolultság magaslataira. Hosszú fejezetet szentel az ismert biológus, S. J. Gould kritikájának, akiről kimutatja, hogy számtalan fogalmát az égi fogantyúk iránti vágya szülte. (Gould válaszul "darwinista fundamentalizmussal" vádolta Dennettet.)

A harmadik részben láthatjuk, hogy az univerzális sav hogyan marta át magát a humán tudományok szövedékén, és milyen erős, "tudományosan stabil" szerkezeteket hagyott maga után. A memetika kérdései kapcsán a mémek (a génekhez hasonlóan önmaguk másolására "törekvő" gondolatok, ideák, tudattartalmak, melyek kulturálisn terjednek) és az elme interakcióját vizsgálja Dennett, noha a memetika mint önálló tudomány létezését kétségbe vonja.

Chomskyról a nyelv kialakulásával kapcsolatos álláspontján keresztül igyekszik bizonyítani, hogy a darwinizmussal szembeni ellenállását az égi fogantyúk iránti vágy motiválhatja.

Az erkölcsiségről történeti kontextusban gondolkodók bemutatását a "Darwin előtt élt első szociobiológus" Hobbesnál kezdi, majd Nietzschére tér át. Mindkét filozófus az etikai normák evolúciós, fejlődésbeli elemzését kísérelte meg. Dennett leszámol a mohó etikai redukcionizmussal és a szociobiológia "vadhajtásaival", hogy végül kimutassa: nincs olyan etikai algoritmus (mint amilyet Bentham redukcionalista álmában látott), mely garantáltan kiválasztja számunkra a helyes cselekedetet. Problémamegoldó heurisztikáink folyamatos finomításának lehetősége azonban végső soron a reményt kell hogy táplálja bennünk.

Gyepesi Áron

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.