Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Kovács Ilona, Szamarasz Vera Zoé (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet.
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Kovács Ilona, Szamarasz Vera Zoé (szerk.): Látás, nyelv, emlékezet.

A szem nem csak közvetíti a látott információt az agy felé, hanem tömöríti is azt. A gyerekek megtanulják a nyelvtant, holott a kapott példák (a felnőttek mondatai) nem egyértelműek a szabályok tisztázására. Olyan események emlékeit is felidézzük, amelyek valójában nem is történtek meg. Milyen technikai problémákkal kell az agynak megbirkóznia, és miért téved néha?



Typotex kiadó
183 oldal, 2000 Ft




A mai pszichológia az elme működését információ feldolgozásnak tekinti. Az agy számos technikai problémával szembesül. Hogyan tudjuk eldönteni, hogy egy elhangzó szövegben hol vannak a szavak határai? A "tetszikagyereknekemis" hangsorban például felismerhetnénk a "gyereknek" szót is. Ha egy látott tárgyat meg kell nevezni vagy kategorizálni kell, akkor azt mondjuk-e rá, hogy kutya, vagy Blöki, netán hosszúszőrű tacskó? A tárgyak színét befolyásolja a rájuk eső fény színe, minket azonban az előbbi érdekel, és nem az utóbbi. Hogyan tudjuk a fény színét "kiküszöbölni"? Hogyan lehetséges, hogy arra emlékszünk, ma hol parkoltunk az autónkkal, és nem arra, hogy tegnap hol álltunk meg? Megannyi kihívás, amellyel az agy általában sikeresen küzd meg. A "Látás, nyelv, emlékezet" című könyv számos további problémát sorol fel, és azt is bemutatja, miként birkózik meg az elménk velük..

Nem mindig sikerül azonban hibátlanul az említett feladatok megoldása . Az agyi feldolgozó rendszer időnként téved. Ami a hétköznapi helyzetekben bosszantó tévedés, az a kutatók számára ablak az elme működésére. Amikor egy gyerek azt mondja, hogy "hozzál még kőt", akkor ugyan a kő szót rosszul alakítja át, ám az is világossá válik, hogy nem pusztán utánozza a felnőttektől hallott szavakat, hanem megtanult szabályok segítségével alakítja azokat. Ha egy sok szóból álló lista felidézésekor az eredeti "lakás" szó helyett a "rakás" szót idézzük fel, az azt jelzi, hogy a szó megjegyzését végző rendszer a hangsort tárolta el, és nem annak a jelentését. Ezért idézünk fel egy olyan szót, ami hasonlóan hangzik, mint az eredeti, de nem kapcsolódik ahhoz jelentésében, és nem olyan szót mondunk, amely hasonló jelentésű, de más hangzású (pl. otthon). A kötet minden témánál felveti a hibás feldolgozás jellegzetes példáit és azok okait. A hibák sok esetben zavarba ejtőek, időnként szórakoztatóak.

A kötet szerzői a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kognitív Pszichológia Tanszékének munkatársai. A látásról szóló fejezeteket két neves hazai látáskutató írta: Kovács Ilona és Kovács Gyula. A nyelvi fejezetek Pléh Csaba, Lukács Ágnes és Babarczy Anna munkái, míg az emlékezetről szóló részek Racsmány Mihály írásai.

A könyv megértéséhez nincs szükség előzetes pszichológiai ismeretekre, a szövegek világosak. A kötet agyanatómiai és módszertani bevezetővel kezdődik, hogy témáinak kifejtése közben ne okozzon problémát az egyes agyi területek felismerése vagy a főbb vizsgálati módszerek mögött meghúzódó alapvető elvek megértése. Ezután a címben ígért három területtel foglalkozik részletesen: a látással, a nyelvvel és az emlékezettel.

A fejezetek egyes részeinek megértése koncentrációt igényel ugyan, de végül minden résznél sikerrel járhatunk. Számos könyv foglalkozik a megismerő folyamatok leírásával, de csak kevésnek sikerül a viszonylag bonyolult mechanizmusokat érthetően elmagyarázniuk. Az írások további erénye, hogy beszámol azokról a pontokról is, ahol vagy vita van a kutatók közt, vagy pedig ahol sötétben tapogatózunk. Az utóbbi különösen fontos, hiszen a magyarázatok többsége az ismert jelenségeket szokta bemutatni, jótékony homályba burkolva azt, hogy más ismereteket csak azért nem taglal, mert az írás keretein túlmutatnak, vagy azért, mert még nem ismerjük őket. Holott a tudásunknak az is fontos része, hogy mely mechanizmusokról nem tudunk még semmit. A "Látás, nyelv, emlékezet" könyvet bátran ajánljuk azoknak, akiket érdekel, hogy az elménk milyen megoldásokat és trükköket vet be az információk feldolgozására és használatára.

Krajcsi Attila

2007. április 12.

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.