Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Lajos Péter: dadogásról - mindenkinek
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Lajos Péter: dadogásról - mindenkinek

Kifejező cím. Lajos Péter könyve valóban hasznos információkkal szolgál dadogóknak, érintett családtagoknak, szakembereknek és a téma iránt érdeklődőknek egyaránt. A Dadogásról - mindenkinek olvasmányos, informatív, szakmailag igényes munka, melyre régóta várnak mindazok, akik eddig hiába kerestek magyarnyelvű összegző, tájékoztató irodalmat a könyvesboltok polcain.

PONT kiadó Budapest, 2003
163 oldal
2820 Ft

"Elakadt a szavam" - mondjuk, ha nagy ijedtség vagy sokk ér bennünket. "Megijedt a kutyától és azóta dadog " - bizonyára ezt a hétköznapi elméletet is sokan hallották már. A dadogással foglalkozó szakemberek közül is sokan elfogadják, hogy lehet a dadogás kiváltó oka egy-egy hasonló élmény. Ugyanakkor könnyű felismerni az ilyen népi bölcsességek hiányosságait, ha arra gondolunk, mennyivel kevesebb dadogó ember él közöttünk, mint ahányat kutya, ló, kéményseprő vagy tréfás kedvű nagybácsi ijesztett meg. Ennek megfelelően a kutatók az idők során számtalan - esetenként akár egymásnak ellentmondó - elmélettel igyekeztek magyarázni ezt a beszédzavart. A hajlam, öröklés, tanulás mind magyarázótényezőként szerepel ezekben az elgondolásokban, és a különböző pszichológiai iskolák is más és más okot feltételeznek a rendellenesség hátterében.

A dadogás elég gyakran fordul élő és eléggé jellegzetes beszédhiba ahhoz, hogy a laikusok is könnyen felismerjék, illetve megkülönböztessék az egészségesek beszédétől. Kevesen tudják azonban, hogy a különbség nem merül ki annyiban, hogy valaki elakad a beszédben, vagy sem. A "valódi dadogás" tudományos igényű meghatározásának nehézségei a jelenségegyüttes összetettségéből adódnak. A légzés, hangképzés, artikuláció, mozgás nyilvánvaló zavaraihoz beszédfélelem (logofóbia) is társulhat. A kiváltó okok kombinációit Lajos Péter találó példákkal mutatja be.

A probléma összetettségét jól illusztrálja, hogy a dadogás szinte teljesen eltűnhet énekléskor, versmondáskor, szerepalakítás közben és közösen mondott szöveg esetén. Léteznek olyan kultúrák is, melyekben egyáltalán nem ismerik a dadogás fogalmát. Számunkra is igen tanulságos lehet például az indián törzsek esete, ahol hiányoznak a beszédre, teljesítményre vonatkozó társadalmi elvárások, a gyerekek szeretetteljes, testi kontaktusban gazdag gyermekkort élnek, nincsenek túlféltő, szorongó szülők és felnőtt korban sem játszik olyan eltúlzott szerepet a beszéd a társadalmi érvényesülésben, mint a mi kultúránkban. A dadogás statisztikai hátterével, az életkori nehézségekkel, a kezesség-átszoktatás problematikájával, valamint a dadogás "kistestvérével" - a hadarással foglalkozó fejezetek szintén sok érdekességet tartogatnak.

A szerző közérthetően ismerteti a dadogás megelőzéséről, korai felismeréséről, kezeléséről szóló tényeket, és hasznos tanácsokat nyújt szülőknek, pedagógusoknak, hogyan foglalkozzanak dadogó gyermekükkel. Külön fejezetben válaszol a dadogók környezetében leggyakrabban felmerülő kérdésekre. Bizonyára sokak kíváncsiságát elégítik ki azok a praktikus tanácsok, melyek arra vonatkoznak, hogyan tudunk segíteni a dadogónak, és mivel súlyosbítjuk a helyzetet.
A családtagok szempontjából különösen fontosnak tartom a felelősség kérdésével foglalkoztató felvetéseket, hiszen a dadogó gyógyulása szempontjából legalább olyan fontos tudatosítani a szülőkben, hogy nem ők a felelősek a dadogásért, mint magában a dadogóban.

A logopédus-pszichológus szakemberek valószínűleg örömmel fogadják a külföldi és hazai terápiás módszerek nagyobb irányzatainak csokorba gyűjtését.
Talán nem mindenki tudja, hogy a magyar logopédiának nagy hagyományai vannak a dadogás kezelésében, és nem egy "nemzetközi szabadalommal" büszkélkedhetünk: "Minicsoport-terápia" (Mácsainé Hajós Katalin-Tarkovács Ágnes-Juhász Ágnes), Intenzív terápia (Vinczéné Bíró Etelka), Terápiás játék dadogókkal (Klaniczay Sára), Szabadasszociációs képek (Lajos Péter), Művészeti terápia (Balázs Eszter), Hipnorelaxáció (Szentmiklóssy Margit), Komplex kezelés (Vékássy László), Rituális terápia (RIT) (Juhász Sándor-Feketéné Gacsó Mária), Gyermek RIT (Lajos Péter-Rudas Zsuzsanna)

A dadogást az egyik legnehezebben kezelhető beszédhibának tartják a szakemberek. Kezelésében nincsenek kőbe vésett szabályok, az eredmény nagyban függ a terapeuta személyiségétől, kreativitásától.

Lajos Péter munkájában érezhető mind az a szakmai tapasztalat, érzékenység, elköteleződés és empátia, mely a sikeres dadogó terápia záloga. Saját praxisából vett példák színessé, olvasmányossá teszik az általában szárazabb szakirodalmi részeket is.


Pipicz Katalin
logopédus, pszichológus

A-DC Humánerőforrás Tanácsadó és Szolgáltató Iroda

2004. április

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.