Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok Párbeszéd a babával az anyaméhben
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Raffai Jenő: Megfogantam, tehát vagyok Párbeszéd a babával az anyaméhben

A babák személyiségfejlődésére már az a stressz is hatással van, amely az anyaméhben éri őket. E stressz mértékét alapvetően meghatározza, hogy mennyire harmonikus a mama és a születendő baba kapcsolata. A könyvben bemutatott anya-magzat kapcsolatanalízis módszerét azzal a céllal dolgozták ki, hogy segítsen a harmónia megteremtésében.

Kiadó: Press Publica, 2002
A könyv a Változó Világ sorozat 14. darabja
740 Ft
128 oldal

Az, hogy az élet nem a születéssel kezdődik, nem új meglátás, de valójában a magzati intelligencia 20. századi felfedezése nyitotta meg az utat a prenatális (születés előtti) pszichológia előtt.
Lester Sonntag német gyermekgyógyász kutatása háborúban fogant babák körében világított rá elsőként a prenatális lét pszichológiai szempontú vizsgálatának fontosságára. A prenatális stressz hatása a személyiségfejlődésre generációkon is átnyúlik: a gyerekek felnövekedve szorongók, konfliktuskerülők, visszahúzódók voltak, és növekedett körükben a szkizoid és depresszív zavarok száma.

Megdöbbentő megfigyeléseik alapján a prenatális pszichológia egyes kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy téves az értelem és érzelem nélküli magzatról kialakított képünk: a magzat érzékszervei már azelőtt elkezdenek működni, mielőtt teljesen kifejlődnének. Igen érzékenyen reagálnak például az amniocentézis (terhesség alatti magzatvízvizsgálat) alkalmával a méhbe hatoló tűre. Ezt a vizsgálatot - ha szükséges - a terhesség 14-16. hete körül végzik. A babák, bár nem látják a tűt, hiszen szemhéjuk még zárva van, menekülnek előle. Egy 24 hetes magzathoz véletlenül hozzáértek a tűvel, mire a baba eltáncolt onnan, majd kezével kitapintotta a tűt, és elkezdte ütlegelni.

Olvashatunk Alessandra Piontelli babáiról is: ő az első pszichoanalitikus, aki rendszeres ultrahangos megfigyelésekkel követett nyomon terhességeket, és a megfigyelést a megszületett gyerekeken is folytatta/folytatja. Egy ikerterhesség huszadik hetében például ezt jegyezte föl: "[a kisfiú]... időről-időre megszakította motoros aktivitását, és figyelmét testvére felé fordította. A kezével felé nyúlt, és az életterüket elválasztó membránon keresztül gyengéden megérintette az arcát, és amikor testvére válaszul arcával felé fordult, odadörgölőzött hozzá, és arcukat egymáshoz érintve gyengéden simogatták egymást".
Más megfigyelőknek bokszoló, illetve puszilkodó ikrekről van videofelvétele.

A bemutatott jelenségek alapjaikban kérdőjelezik meg a gyermek születés előtti kompetenciájával kapcsolatos korábbi elképzeléseket, bár a magzat viselkedésének ilyen - fejlettebb humán szándékokat implikáló - leírása természetesen még Raffai igen meggyőző tolmácsolása ellenére is kétségeket ébreszthet a természettudományos látásmódú olvasóban.

Az anya-magzat kapcsolatanalízis módszerének alapja az a tény, hogy a baba érzelmi élete az anyjáétól nem választható el. Erre a legegyszerűbb példa az a megfigyelés, hogy szorongást keltő filmet néző anyák magzatai is nyugtalanok lettek.

Ehhez a kapcsolatanalízishez kötődik a prenatális stimulációs program, ami a terhességüket gond nélkül megélők számára is rendkívül hasznos, hiszen különböző, otthon, bárki által végezhető gyakorlatok formájában egészen konkrét segítséget ad az anya és a magzata közötti kapcsolat intenzívebbé tételéhez. A gyakorlatok (bizonyos zenék illetve hangok rendszeres hallgatása, hintaszékben ringatózás, a hasfal gyengéd ütögetése, fürdés közben vízsugarazása) a gyerekek hároméves koráig terjedő nyomonkövetéses vizsgálatok eredményei szerint pozitív hatással vannak a csecsemő testi, érzelmi és értelmi fejlődésére is.

Hessky Eszter
2003. november

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.