Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan

Az ember végső soron "neurális" lény, azaz mentális életünk magyarázható kizárólag az idegrendszer működésének szigorúan tudományos leírásával. Ebből az alaptételből kiindulva hív minket izgalmas szellemi kalandozásra Jean-Pierre Changeux immár klasszikussá vált könyvében.

A könyv eredeti francia címe, "A neurális ember", az egyik fő üzenetre utal. Eszerint mentális életünk megmagyarázható kizárólag az idegrendszer működésével, mindenféle egyéb mechanizmus feltételezése nélkül. Changeux számtalan példát hoz ennek illusztrálására. Az idegsejtek közti kapcsolatok és kémiai anyagok magyarázzák a fájdalmat, dühöt, örömöt (legalábbis a folyamatok egy részét már sikerült feltárni). Az orgazmus például akkor következik be, amikor epileptikus roham történik az agy úgynevezett limbikus rendszerében (részben ez a rendszer felelős az érzelmek szabályozásáért). Az pedig már régóta ismert, hogy az agykéreg bizonyos területeinek működései közvetlenül megfeleltethetőek testünk különböző érzékleteinek, más agyterületek pedig a mozgásunkat irányítják.

A szerző számos további izgalmas példát hoz arra, hogy mentális életünk megmagyarázható pusztán az idegrendszer működésével. Olyanokat persze, melyeket a könyv eredeti, 1983-as francia változatának kiadásakor ismerni lehetett. Érdemes felfigyelnünk az azóta történt változásokra. Changeux utal egy akkor ideográfiának nevezett módszerre, amely lehetővé teszi, hogy az agyba működés közben tekintsünk be. Azt jósolja, hogy ez a módszer feltehetően komoly karrier előtt áll. Igaza volt. Az azóta eltelt majd két évtizedben nagyon sok minden történt az agykutatás területén. Az egyik legfontosabb fejlemény ennek a módszernek a továbbfejlesztett változata, melyet ma "képalkotó eljárás" néven foglalunk össze. Ezen eljárás-együttes lehetővé teszi annak nyomon követését, hogy különböző feladatok végrehajtása közben az agy mely területe aktív. Éppen ezen módszerek révén tudunk ma már jóval többet, mint amit akkor Changeux leírhatott. Ennek ellenére a könyvben ismertetett eredmények többsége ma is érvényes.

Manapság különösen divatos dolog a genetikáról beszélni, főként mióta a közérdeklődés előterébe került a géntérkép elkészítésének végső fázisa. Ne feledjük azonban, Changeux majd' két évtizeddel korábban szentel különös figyelmet a témának. Az alapvető genetikai fogalmak és mechanizmusok magyarázatán kívül más kérdésekre is választ kínál. Vajon milyen szerepe van a géneknek az idegrendszer kifejlődésében és működésében? Ha a genetikai készletünk a legközelebbi rokonainktól, más emberszabásúaktól csak néhány százalékban tér el, akkor miként lehetséges, hogy az idegrendszerünk ennyire különbözik az övékétől? Hogyan lehet, hogy ilyen kevés információ ennyire eltérő struktúrát hozzon létre? Changeux szerint, kevés gén is képes viszonylag komplex szerveződést létrehozni a környezet segítségével. A fejlődő idegrendszert a géneken kívül a környezet folyamatos ingerlése irányítja (például ezért okozott bizonyos kísérletekben maradandó károsodást fiatal macskáknak, ha a szemüket egy kritikus periódus során letakarták). Ez egyben magyarázat arra is, hogy a gének viszonylag kevés információja hogyan hozhat létre bonyolultabb struktúrákat.

A tanulásról általában azt gondoljuk, hogy az idegrendszer szintjén az valami új kapcsolat kiépítése lehet. Changeux egyik fontos hozzájárulása az idegtudományokhoz éppen ehhez a témához kapcsolódik. Szerinte épp ellenkező mechanizmusok biztosítják a tanulást: bizonyos kapcsolatok eltűnése jelenti a fejlődést, amit ő szelektív stabilizációnak hív. Eredetileg számos fölösleges kapcsolat is létezik az idegrendszerben, amelyek idővel eltűnnek, és a rendszer hatékonyabb működésre lesz képes. Ennek biológiai bizonyítékait is felsorolja a könyvben.

Vajon az állatok és az ember idegrendszere között vannak-e minőségi különbségek? Changeux szerint nincsenek. Ugyanolyan elvek szerint épül fel az állatok idegrendszere, mint a miénk. Természetesen van különbség egy emberi és mondjuk egy patkány-agy között, de nincsenek minőségi változások, csak fokozatiak - egyes területek nagyobbak az embernél, mások kisebbek, stb. Hasonló egységesség található az agy különböző területei között is. A könyv egyik sokat emlegetett gondolata, hogy az idegrendszer változatossága néhány egyszerű alapelv segítségével bontakozik ki.

Összességében véve izgalmas és áttekinthető leírást kapunk az idegrendszer működésének alapjairól. A mű azonban nem csak a témával most ismerkedőknek ajánlható. A könyv magyar változatát Gervain Judit pontos fordítása teszi élvezetessé.


Krajcsi Attila
2000. szeptember

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.