Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Fritz Riemann: A szorongás alapformái
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Fritz Riemann: A szorongás alapformái

A német pszichonalalitikus szerző példák sorával bizonyítja, hogy szorongásaink négy alapformára vezethetők vissza, melyek lényegében az embert körülvevő világ alapimpulzusainak lélektani vetületéből táplálkoznak. A kozmikus analógiát Riemann arra használja, hogy már ismert tárgykapcsolat-elméleti elképzeléseket öltöztessen új ruhába.

Riemann a szorongást az emberi léttel szükségszerűen együttjárónak tartja és a világ négy nagy impulzusával párhuzamosként írja le. Ezek az impulzusok: a Föld Nap körüli forgása és a saját tengelye körüli forgás, illetve a centripetális és a centrifugális erő. Ennek a két ellentétes működés-párnak az egyensúlya tartja fenn a kozmoszt.

Szorongásaink is két hasonló elvű ellentét mentén szerveződnek. Az egyes típusok elnevezéseiben tükröződik, hogy ezek szélsőséges formáikban milyen pszichopatológiai kórképekhez vezetnek. Az egyik dimenziót az önmagunkat társas lényként, egy közösség részeként megélni vágyás, illetve az ezzel egyidejűleg individuummá válás feladata miatt érzett szorongások határozzák meg. A szkizoid személyeket az önodaadástól való félelmek jellemzik, mivel ez egyenértékű számukra énjük elvesztésével és a függőséggel. Ennek elkerülése érdekében kapcsolataikat és a világhoz való viszonyukat egyfajta távolságtartás jellemzi. A szkizoid személyekhez képest a pólus másik oldalán találjuk a depresszív személyiségeket, akiket az önmagukká, az egyénné válás tölt el szorongással, mivel ez egyet jelent számukra a védtelenséggel és az elszigeteltséggel. Számukra az tűnik megoldásnak, ha önmagukat a másikban a lehetőségek szerint minél inkább feloldják, vele függőségi viszonyba kerülnek.

A másik tengelyen a világ változékonysága, kiszámíthatatlansága, illetve ezzel párhuzamosan a megmásíthatatlan törvényszerűségei, állandóságai szolgálnak félelmeink alapjául. A kényszeres személyiség így szorong minden változástól, mert azokban a múlékonyságot és a bizonytalanságot éli meg, ami ellen - esetenként túlzott - biztonságigénye folytonosan küzd. Védekezésül bizonyos rituálékat alakít ki, melyek strukturáltságot, ritmikusságot és ezen keresztül biztonságot nyújtanak neki. A hisztériás személyiség ezzel szemben pont a törvényszerűségtől, a szükségességtől szorong, mert ezek számára a szabadság hiányát, illetve a véglegességet jelentik. Éppen ezért menekül minden szabályszerűségtől, a spontaneitást, a jelen pillanatot hangsúlyozva.

Minden szorongásunk visszavezethető erre a négy alapformára, ezek különböző arányú megjelenéseire.

A könyv sorra veszi a fenti négy személyiségtípust, mindegyiknek jellemzi a szerelemhez és az agresszióhoz való viszonyát, bemutatja, hogy a genetikailag meghatározott hajlamok mellett milyen élettörténeti események segítik elő az adott személyiségstruktúra kialakulását. A megértést példákkal, esettörténeti leírásokkal segíti elő. Minden fejezet végén kiegészítő gondolatokat olvashatunk, melyekben a szerző utal a terápiás feladatokra és lehetőségekre, illetve az adott típus előnyös, pozitív vonásaira is.

A könyv érdeme, hogy jól és precízen szerkesztett, az egyes típusokat részletesen jellemző leírásokat ad, ám ezekben a jól szerkesztett gondolatokban nem lép túl a pszichoanalízis és a tárgykapcsolat-elméletek (pl. Freud, Mahler, Klein stb.) elképzelésein. Újszerűsége abban rejlik, hogy ezeket a gondolatokat a szorongás témája köré szervezte.

Mint a legtöbb tipológia, úgy ez is csupán a szélsőségeket mutatja be, ami a hétköznapi életben elég ritka és inkább az egyes kórképekben találkozhatunk velük. Éppen ezért érdemes lett volna néhány szót ejteni a dimenziók közti interakciókról és kombinációs lehetőségekről, ami a könyv használati értékét jelentősen megnövelné.

Az emberi szorongás mint egyfajta mozgatóerő beillesztése a világrendbe érdekes, a holisztikus szemlélethez jól illeszkedő vállalkozás. Az egyes típusok szélsőséges eseteinek leírása, illetve a szakkifejezések lehetőség szerinti elhagyása megkönnyíti az elgondolás megértését. Fentieket mind figyelembe véve a könyv inkább a laikus, semmint a tudományos érdeklődésű olvasók számára ajánlott.

Somogyi Zsófia Borbála
2000. augusztus

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.