Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Jared Diamond: Háborúk, járványok, technikák. A társadalmak fátumai

Miért nem élünk itt Európában rezervátumokban, miközben a gazdasági és politikai hatalom indiánok kezében lenne? Miért fordítva történt az erőforrások elosztása? A klasszikus "magasabb rendű civilizáció" válasz helyett Diamond meglepő elgondolással áll elő: az európaiak a tőlük független földrajzi adottságok miatt voltak sikerre ítélve, és nem a magasabb intelligenciájuk vagy egyéb állítólagos kiválóságaik miatt.

Typotex kiadó, 2001
451 o. 3600 Ft

Alapvetően történelemkönyvet olvasunk, ám annak elég furcsa típusát. Diamond olyan kérdéseket feszeget, hogy például a 16. századi Dél-Amerikában miért I. Károly spanyol király kalandor hajósai gyilkolták le Atahualpa inka császár harcosait, és miért nem fordítva? Vajon jöhettek volna-e az inkák Európába, hogy az itteni lakosokat legyilkolva elfoglalják a területeket, mi pedig ma, mint kisebbségben élő őslakosok, rezervátumokban tengessük életünket? Általában véve: amikor két népcsoport találkozott, miért az egyik került ki győztesen, s miért nem a másik? Diamond kérdései nem szokványosak, és a válaszai sem azok.

A fenti példánál maradva az európaiak fölénye az amerikai őslakosokkal szemben nem túl meglepő: a spanyoloknak lovaik voltak (az indiános filmek lovas indiánjai már az európai hódítás utáni fejlemények), fegyverekkel rendelkeztek (ez persze az inkáknak is volt, ám nekik kevésbé hatékonyak), volt páncélzatuk, hajóik, amelyekkel átkelhettek az Óceánon (míg az indiánok ezt is nehezen tudták volna megtenni). Ezek még nem túl meglepő válaszok, ám görgessük tovább a kérdést: miért rendelkeztek mindezekkel az európaiak, és miért nem az indiánok?

Mindezen előnyök jórészt a mezőgazdaság és az állattenyésztés kialakulására vezethetőek vissza. Régészeti, biológiai és egyéb módszerekkel kideríthető, hogy tízezer évvel ezelőtt a különböző kontinenseken milyen lehetőségek voltak a földművesség és állattartás kialakulására, ugyanis ezek a tevékenységek nem alakulhatnak ki, csak speciális feltételek között. Ennek egyik oka, hogy nem lehet bármilyen állatot háziasítani. Nem érdemes például ragadozót tartani otthon háziállatként, és nem elsősorban azért, mert veszélyes, hanem mert nem éri meg: a ragadozó más állatokat eszik, egyszerűbb esetben növényevőket. Viszont a növényevőt is etetni kell, és ha kiszámoljuk, hogy a ragadozó húsával elfogyasztott kalóriát mennyi növényi kalória megtermelésével tudjuk előállítani, akkor kiderül, hogy sokkal gazdaságosabb megoldásnak kínálkozik növényevőket tartani. Ezen kívül fontos, hogy a háziasítandó állat ne legyen túl rossz természetű: egyes fajok - például a grizzlymedve - nagy előszeretettel támadnak meg embereket. Fontos, hogy ezek az állatok csoportban éljenek, és hierarchiába rendeződjenek, különben nem lehet őket együtt terelni, és nem fogadják el a csoport vezérének az embert. Ezen és hasonló tényezők alapján kiderül, hogy Eurázsiában voltak háziasítható fajok, míg például Ausztráliában nem. A fentiekhez hasonló részletes elemzést találhatunk a növénynemesítésre is.

Miért fontos viszont az állattartás és növénytermesztés? Csak egyetlen tényezőt vizsgáljunk most meg. Az indiánok jó részével valójában nem az európai fegyveresek végeztek, hanem az Európából behurcolt járványok, melyekre az ottani őslakosok immunrendszere nem volt felkészülve. (Az európaiak fel voltak készülve, hiszen a középkor sorozatos pusztító járványait csak azok élték túl, akiknek a szervezete védekezni tudott az adott kórral szemben.) Az ominózus vírusokat viszont a háziállatoknak köszönhetjük: a kanyarót és a himlőt például a szarvasmarhának, az influenzát pedig a disznónak és a kacsának. Adottak voltak tehát a háziasítható állatok, háziasítottuk őket, és (többek között) emiatt megjelentek azok a vírusok, amelyekre más népcsoportok nem készülhettek fel. Amikor behurcoltuk a vírusokat, az amerikai őslakosok nagy része elpusztult a járványokban.

Még egy lépéssel továbbgörgethetjük a kérdésünket: miért volt Eurázsiában sok háziasítható faj, és miért nem voltak ilyenek más kontinenseken? Az egyik ok a földrajzi akadályok megléte: Afrikában például a sivatag jelentett erős korlátot a terjeszkedéshez, Amerikában pedig Közép-Amerika szűk keresztmetszete. Az okok további ismertetését az Olvasó a könyvben találja meg: bőven akadnak még magyarázatra szoruló adatok, amiért érdemes kézbe venni a kötetet.

Diamond szerint tehát az európaiak nem azért hódították meg a fél világot, mert okosabbak voltak, hanem mert szerencséjük volt: olyan helyen telepedtek le, amely alkalmas volt a komplexebb társadalmak kialakítására. (A "fél világra" felhívnám a figyelmet: Afrikából például nem sikerült elűzni vagy legyilkolni az őslakosokat, ott még mindig feketék élnek többségben. Ez ugyancsak magyarázatra szorul, amit a könyv nem is mulaszt el megtenni.) A geológiai környezet, a fajok terjeszkedésének üteme, és hasonlók tesznek egy nagyobb csoportot képessé arra, hogy vadászó-gyűjtögető életmódját kénytelen legyen ott hagyni (itt megint fontos a "kénytelent" hangsúlyozni: nem tudatos döntés a csoportok részéről a mezőgazdaságra való áttérés és a letelepedés), és ezzel egy egész lavinát indítanak el.

Diamond nem ismeretlen a hazai olvasók számára: Miért élvezet a szex című könyve már megjelent magyarul. Mostani műve más témában ugyan, de hasonlóan izgalmas kérdéseket feszeget (noha a szexualitással nehéz versenyezni), és számos meglepő következtetésre jut. Remek rálátást ad arra, hogy a kultúrát és szokásainkat hogyan befolyásolják a környezeti tényezők, és hogyan lehet a történelem tendenciáit természettudományos módszerekkel vizsgálni. Kötelező olvasmány.


Krajcsi Attila
2003, március

Linkek:

A könyv honlapja a kiadó oldalán, további ismertetőkkel


Jared Diamond: Miért élvezet a szex? Az emberi szexualitás evolúciója

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.