Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Susan Jones – Marilyn Nissenson: Anyák és lányaik
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Susan Jones – Marilyn Nissenson: Anyák és lányaik

A szerzők maguk is "lányos anyák", ezért az anya-lánya viszonyrendszert mindkét szerepben ismerik, ennél fogva talán hitelesen és személyhez szólóan tudják bemutatni az amerikai középosztálybeli anyák helyzetét, lányukkal és saját anyjukkal való kapcsolatukat.

Saját élményeikből azonban még nem születne pszichológiai mű, könyvükben szerencsére nemcsak saját tapasztalataikat osztják meg az olvasókkal, hanem azt a gazdag kutatási anyagot is bemutatják, mely több mint száz középkorú asszonnyal készített interjúból született. Céljuk az volt, hogy feltárják azokat a kapcsolati jellemzőket, mozgatórugókat és pozitív megoldás- módokat, melyek a mai 40-60 éves amerikai anyák és már felnőtt lányaik közti konfliktusokban megjelennek. A szerzők a lányos anyák vallomásai, beszámolói mellett felhasználták saját naplórészleteiket, pszichológusok és pszichiáterek terápiás tapasztalatait és meglátásait is.

Könyvükben végigjárják azokat a főbb problématerületeket, melyek bármely anya életében előkerülhetnek. Mi történik például, ha lányunk stílusa, szokásai jelentősen eltérnek saját életmódunktól, világképünktől? Beleszólhat-e egy anya felnőtt lánya párválasztásaiba és milyen módon közölheti esetleges aggodalmait? Megvizsgálják a lányok önálló életvitelének kialakításakor felmerülő kérdéseket, s az olyan tényezők hatását, mint a lány deviáns viselkedésmódja, rossz életvezetési stratégiái, az anya életében bekövetkező változások (pl. válás, betegség, munkanélküliség), melyek mindegyike egyben a kapcsolati feszültség lehetséges forrása is.

A könyv erénye, hogy igyekszik megoldási módokat is nyújtani, feltárva a buktatókat és figyelembe véve mindkét fél szükségleteit. Olvashatunk arról, miként érdemes átértelmeznie a középkorú anyának gyermeke életében betöltött szerepét, nem feladva azt, hogy közben saját hangját és véleményét is hallathatja. A szerzők vázolják azokat a kommunikációs lehetőségeket, viselkedési formákat melyek révén az anya-lánya viszony meghitt, őszinte, személyes kapcsolattá válhat.
Mindezt az amerikai társadalom értékmérőjén keresztül, a speciálisan ott megjelenő attitűdökkel kísérve láthatjuk. Ami egyfelől a szemléletmód szűk voltára enged következtetni, s a könyvben leírtak általánosíthatóságát megkérdőjelezhetővé teszi, az másfelől akár tanulságos is lehet. A magyar olvasó is hasznosnak találhatja az amerikai életmódot sokszor nagyon szemléletesen tükröző beszámolókat, s megszívlelendőnek a tanácsokat. Érdemes talán úgy is olvasni e könyvet, mint ami az átalakulóban lévő magyar társadalmi viszonyok között kapcsolataink, életünk tudatosabb alakításában segíthet. Számos olyan problémával kell szembesülnie ugyanis a magyar édesanyáknak, melyek kapcsán az idősebb generáció már nem tud releváns példaképként szerepelni, viszont a nyugati, amerikai történetek rávilágíthatnak a felmerülő kérdésekre és válaszokra. A nyugati női társadalom már átélte azokat a változásokat (munkanélküliség, karrierépítés, megélhetési bizonytalanság), melyek számunkra még újonnan felmerülő kihívások.

A szerzőket dicséri, hogy noha interjúalanyaikat meglehetősen korlátozott társadalmi közegből választották, s ennek megfelelően az anya-lánya kérdéskörnek viszonylag szűk területét érintik, a könyvben felsejlik egy jóval általánosabb, egyetemesebb szint is. A mindennapi történetek a nőiség és anyaság örök mintázatába rendeződnek, s mivel óhatatlanul rácsengenek saját élettörténetünkre, segítenek saját női szerepről alkotott képünket is gazdagítani, átértékelni, tágabb keretbe helyezni.
Az anyák beszámolóiból kitűnik, hogy lányukhoz való viszonyukban a saját anyjukkal való kapcsolatukra adott reakcióik jelennek meg – akár azzal, hogy tudatosan másképp nevelik lányaikat, mint ahogy annak idején őket nevelték, vagy épp azzal, hogy tudattalanul is az anyai mintát ismétlik saját gyerekükkel. Sokszor felismerik ezek az asszonyok, hogy lányaikat önmaguk tükreként élik meg: rájuk testálják azokat az álmokat, vágyakat, melyeket saját maguk számára dédelgettek. A saját életükben esetleg elmaradt sikert, elismerést, karriert, jó párválasztást most gyermeküknek kívánják. Lányuk problémái, feladatai, élete tehát az anyai életmű egyfajta folytatása, továbbélése – amennyiben a női szerepek azonosak, a gyermeknevelés, a családfenntartás, a női test és szexualitás kérdései is hasonló módon jelennek meg generációról generációra. A könyv sorait olvasva körvonalazódhat az a megnyugtató és biztonságot adó kép, hogy mióta világ a világ, a kislány kamasszá, a kamasz fiatal nővé, majd feleséggé, anyává és idős asszonnyá érik, s hogy anya és lánya kapcsolatában ez a fejlődési ciklus ritmust teremt, összeköt és beemel egy nagyobb egészbe, az életbe, az élet misztériumába.

A fenti viszonyok feltárása, megismerése és saját életünkben való azonosítása fontos és elengedhetetlen része a felnőttkori énképnek, önismeretnek. Susan Jonas és Marilyn Nissenson könyve ezen az úton elgondolkodtató társ, közérthető és olvasmányos módon ismereteket nyújtó, kiindulópontként használható mű.

Szabó Andrea
2001. november

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.