Dorothy R. Freeman: Házassági krízisek. A házassági tanácsadás gyakorlata.

Dorothy R. Freeman: Házassági krízisek. A házassági tanácsadás gyakorlata. Az elsősorban szakembereknek szóló könyv a házassági krízisekkel jelentkező kliensek eseteit és a lehetséges megoldási módokat mutatja be.

A könyvet a szerzőnő Egyesült Államok beli, londoni és kanadai tapasztalatai alapján 1982-ben írta. Technikái, következtetései a mai napig aktuálisak. Kevés elméleti alapvetéssel sok gyakorlati tapasztalatot, esetet ismertet. Rövid pszichoterápiás gyakorlati módszer mellett érvel, pszichológusoknak, szociális munkásoknak egyaránt használható formában. Krízis-megoldási modelleket javasol.

1. Mi a rövid házassági tanácsadás

Elméleti alapvetésében szinte kizárólag a Sorokin-féle négy szakaszos családi ciklus modelljére támaszkodik:

1. Fiatal házaspár a házasság kezdeti zakaszában, gyermekek nélkül.
2. Fiatal, gyermekeket nevelő házaspár.
3. Középkorú házaspár tizenéves gyermekekkel.
4. Idősebb házaspár, a gyermekek már elhagyták az otthont.

Ha a tendenciák a válás irányába mutatnak, nem elég a tanácsadás: ilyenkor szakpszichológushoz, ügyvédhez kell irányítani a klienst.

A rövid házassági tanácsadási folyamat kezdetén négy fő feladatot kell megoldani:
1. A kiváltó tényezők felmérése és meghatározása. Itt gyakran felmerülő probléma a hivatali, gazdasági előmenetel. Az állás elvesztése, vagy a költözés.
2. A rövid szolgáltatás és a "Szerződés" ismertetése a klienssel.
3. A probléma azonosítása
4. A kliens bevonása és a feladatok kitűzése.

Fontos, hogy a tanácsadó maradjon realista, ne tápláljon irreális illúziókat.

A következő fázisban bíztatni kell a klienseket, hogy ők is pozitívan értékeljenek minden javulást. A terapeuta tisztázza a többértelmű üzeneteket.

A házasság szakaszait a szerző négy fő részre osztja, és ennek megfelelően elemez tipikus eseteket:

2. A kezdeti időszak

Végig szem előtt kell tartanunk, hogy saját szexuális értékrendünket ne kényszerítsük a kliensekre.

Victorék esete

A fiatal házaspár szexuális tünetekkel jelentkezik. A tapasztalatlanságuk mellett a párt szembesíteni kellett tév-hiedelmeikkel, és azzal, hogy problémájuk közös ügy. A helyzetet bonyolítja, hogy megjelent a "külső harmadik" személy, és a válás lehetősége. Végigkövethetjük az öt üléses párterápia folyamatát, a terapeuta visszajelzéseit, reagálásait. A szexuális nehézségek megoldódtak, a kapcsolat rendeződött. Azt is láthattuk az eset kapcsán, hogy milyen praktikus, ha bőséges szakirodalom, ismeretterjesztő irodalom áll a terapeuta rendelkezésére, amiből szükség esetén ajánlhat is a klienseknek.

A Peters házaspár

A terapeuta kognitív és kommunikációelméleti megközelítést és értelmezést ad. Ezt átfogalmazhatjuk a (nemi) szerepelmélet terminológiájába is. A feleség belekényszerült egy alárendelt, patriarchális szerepbe. A háttérben a szülőkkel való megoldatlan konfliktus is jelen van, sőt rejtett identifikációs mintaként vagy ellenazonosulásként döntő tényezőként tör a felszínre. Ezek a családi sémák még arra is hatnak, hogy mikor vállalhat a házaspár gyereket. A terápia fő irányvonala az, hogy a pár képes legyen az előzőeket értékelve saját döntéshozatalra.


3. A gyermeknevelés időszaka

Bevezetőként a tipikus problémák taglalásával szembesülünk: a többgenerációs családok helyett egyre inkább nukleáris családokkal találkozunk, ahol a férj mellőzve érezheti magát a gyermek megszületése után. Gyakran a feleség szexuális érdeklődése is csökken.

A Martin család (3 gyerekkel)

A férj határozott válási szándék hangoztatásával érkezik a tanácsadásra. Feleségét degradálja, szemben vele ő viszont mindent megtett a családjáért. Igen nehéz a tanácsadónak fenntartania a párban a további konzultációs ülések iránti motivációt. Olyan kommunikációs feladatokat ad, mellyel közvetve a feleség pozícióját erősíti. A praktikus problémákban, a pár végül egyetértésre jut (pl. bébiszitter fogadása). A 10 hónappal későbbi kontrollbeszélgetés alapján kiderül, hogy a szülői-házastársi szerepek módosultak, az egyensúly felé mozdultak el. Viszont új gondként szexuális nehézségek léptek fel. A szexuális együttlétek gyakorisága jelentősen csökkent. Ezt elsősorban a férj hiányolta. Szerintem a szerző túl könnyedén lép túl ezen a problémán. (Tünetváltás, vagy kompromisszum?) Lehet, hogy ilyen problémára egy jól képzett szociális munkatárs sincs felkészülve. A férj visszajelzést kapott, milyen fontos felesége és gyermekei számára is az ő dicsérete, pozitív elismerése. Mivel időkorlátos vagy ún. rövid pszichoterápiákról van szó, a történeti előzmények elemzése kevésbé hangsúlyos.


4. A középső szakasz

A pároknak immár tizenéves gyerekeik vannak. A nők növekvő számban keresnek munka, illetve karrierlehetőséget. A férjek egy részének ez problémát jelent.

Dr. Fisher és neje (15, 16 és 18 éves fiúk van)

A nő indulásként a terápiában válási szándékát fogalmazza meg. A terapeuta igyekszik a kommunikáció hatékonyságát növelni. A nő karrierigényeit szembesíti a férj másfajta elvárásaival. A feleség szexuális orgaztikus kielégülésének csökkenése ebben a terápiában is csak érintőlegesen kerül megbeszélés tárgyává. A terápia koncepciója inkább kognitív elemekre épít, figyelembe véve a kliensek jó intellektusát is. (Például a probléma megoldási és konfrontációs technikák alkalmazásában.) A szerző azt is megállapítja, hogy ezeknél a rövid terápiáknál az elválás kezelésénél nincs szükség az áttételek értelmezésére.


5. A gyermek elszakadásának időszaka

A házaspár újra magára marad, miután a gyerekek "kirepülnek". Vannak, akik megkönnyebbülést, vannak, akik magányt élnek át. A szexhez való viszony ambivalens: a menopauza után nem kell félni a terhességtől, de részben a hormonális változások miatt a szexuális aktivitás a 60-as évektől jelentősen csökkenhet. A nagyszülői szerep pedig új célokat, örömforrásokat hozhat a házaspár életébe.

A Brown házaspár (18, 23 és 25 éves gyerekekkel)

A házaspár válási szándékkal jelentkezik a tanácsadásra. A feleség értelmezése szerint Mr. Brown éjszakánként egyszer-kétszer szexuális közeledési szándékkal felébreszti őt. Szerinte a "megélhetésükért és gyermeknevelésért folytatott küzdelmük véget ért." Izraelita értékrendszerén felülkerekedve a házaspár végül közeledik egymáshoz a terápia hatására. Gesztusaikban kompromisszumokat kötnek. Felnőtt fiúkban elismerik saját kompetenciájának igényét. Házasságukban elérték egy magasabb működőképesség szintjét.

Egy hosszú eset gyors megoldása

A Donaldson házaspár elérte az "üres fészek" korszakát. A gyerekek "kirepültek". A házaspár a válás megerősítésének szándékával jelentkezett terápiára. Egyetlen fiú gyermekük 4 éve öngyilkos lett. A terápia során felszínre kerül, hogy ebben férj és feleség egymást hibáztatják: "Nem vetted észre fiunk drogozását, stb.". A házastársak között 8 hónapja megszűnt a szexuális kapcsolat. Kommunikációs csődre világít rá a terápia. A konklúzió nem egyértelmű. Söpörjük szőnyeg alá a szexuális problémájukat, mintha nem is létezne?



Második rész: További alkalmazások

6. A telefon akut házassági krízisekben

A szerző szerint 15-20 perces telefonbeszélgetés nagyon hatékony eszköze lehet annak, hogy összehozzák a házaspárt már a terápia elején. Az ismertetett 3 telefonbeszélgetéses eset is ezt bizonyítja. Két irányelvet emel ki a szerző: gyors beavatkozás és feladatkijelölés.


7. Tanácsadás válásnál és újraházasodásnál

A házasság, mint társadalmunk alapintézménye Loise Despert szerint nem mindenképpen fenntartandó: a rossz házasság megszakadása nem feltétlenül ellenezhető! A válás, vagy egy újabb külső kapcsolat kezelése igen nehéz pszichoterápiás feladat. Egyedi elemzést igényel!


8. A rövid házassági tanácsadás ellenjavallatai

A rövid, korlátozott óraszámú házassági tanácsadás ellen sok szempontot felsorol a szerző: Pl: pszichózis, szexuális funkciózavar. Konkrét esetismertetést is olvashatunk az ellenjavallatokra, pl a borderline Mr. És Mrs. Wood esetét. A Charlson házaspár a férj primér alkoholizmusának problémáját eltitkolták. Hamis fókuszokat jelöltek meg, ezért eleve kudarcra ítélt volt a házassági tanácsadás kísérlete. Alkoholizmus esetén a szerző az Anonim Alkoholisták csoportját ajánlja, mely hatékonyabb lehet, mint a pszichoterápia.


9. Felkészülés a házasságra

A házassági tanácsadás folyamán gyakran jegyesekkel, házasulandókkal is találkozhatunk. Csoportok szervezésének tapasztalatairól is beszámol a szerző. Hangsúlyozza, hogy a tanácsadó szerepe az, hogy képessé tegye a párokat arra, hogy önmagukon segítsenek.



A 10. Pontban arról olvashatunk, hogy mi a szerző tapasztalata más segítő foglalkozásúak felkészítésében a rövid tanácsadásra.

A szerző könyvében bemutatja, hogyan tanítja meg a pároknak a konstruktív problémamegoldás technikáit. Az esetismertetéseknél a margón követhetjük a szerző gondolatait, értékelését.

Párokkal foglalkozó szakemberek széles körének ajánlom a könyv tanulmányozását. Házasságterápiával foglalkozó pszichoterapeutáknak épp úgy hasznos lehet ez a gyakorlati megközelítésű mű, mint érdeklődő laikusoknak.

Molnár Tamás