Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Klein Sándor: Az értelemig és tovább
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Klein Sándor: Az értelemig és tovább

Hogyan tegyük jobbá párkapcsolatainkat? Milyenek is a csodálatos gyógymódok? Mi a boldogság titka?

A könyv valójában egy összeállítás pszichológusokkal folytatott beszélgetésekből. Az interjúkat a szerző hat tematikus kategóriába csoportosítja.

I. Megfelelő embert a megfelelő helyre
Peter Saville-lal a beszélgetés az SHL cég működéséről, és a jelöltek munkahelyi kiválasztásáról szól. Érdekes lehet a kérdés, hogy milyen személyiségdimenziókat kell figyelembe venni akkor, ha a megfelelő embert akarjuk kiválasztani, és az erre összeállított tesztről, az OPQ-t (Occupational Personality Questionnaire) tárgyalja részletesebben.
Ken Miller a teszthasználat érdekességeiről beszél. Többek között arról, hogy a magazinokban, könyvesboltok polcain és a nagyközönség számára elérhető egyéb helyeken megtalálható tesztek vajon mennyire érvényesek és mennyire megbízhatóak, és hogy egyáltalán használhatóak-e a tesztek a dolgozók kiválasztásában.

II. Az iskola
Hogyan fejlesszük gyermekünket? Milyen iskolába járassuk? Nagyon fontos lenne, hogy a tanulóközpontú tanítás érvényesüljön az iskolákban, mert a legújabb adatok szerint ez megkétszerezheti a tanulók teljesítményét. Az is kiderül, hogy a kooperatív tanulás sokkal hatékonyabb, mint a versenyeztetés. Paradox módon mindezt az Egyesült Államokban találták ki, ahol mégis a versenyszellem dominál.

A matematikatanítás radikális változásokon kellene, hogy keresztülmenjen: az eddigi kudarcok részben annak tulajdoníthatók, hogy a tantervet hol matematikusok, hol gondolkodással foglalkozó pszichológusok alakították ki, akik nem tanítottak maguk is. Szerencsésebb lenne, ha olyan szakemberek dolgoznák mindezt ki, akik mind a tanításban, mind a pszichológiában és a matematikában járatosak.

III. Vezetés és szervezés
Az atomreaktorokkal szembeni ellenérzéseink nem feltétlenül indokoltak. Ezeket a létesítményeket a szakzsargonban kis kockázattal és nagy veszélyességgel rendelkező üzemeknek hívják, vagyis ritkán van velük baj, de akkor nagyon nagy. A szervezetpszichológus szerint azonban könnyen megoldhatóvá válhatna a problémák nagy részének a megoldása, ha megfelelően szerveznék meg a munkafolyamatokat.

IV. Kultúrközi pszichológia
Még az illúzióink sem ugyanazok, mint amiket egy más kultúrájú ember megél. Hogyan lenne lehetséges ebben az esetben a nagy mammutvállalatok és a multinacionális cégek irányításának összehangolása? Milyen szempontokat kell ilyenkor figyelembe venni, ha egy ilyen ún. "joint venture", vagyis két nemzetiségű vezetéssel dolgozó vállalat alakul?

V. Magánélet
Gyengédséggel, figyelemmel, megértéssel és türelemmel sokkal jobbá tehetjük szexuális életünket és párkapcsolatunkat. Legalábbis ezt a tanácsot adja Stephen Rubin szakértő, aki szerint rengeteget segít még egy olyan kis lépés is, ha mondjuk mától kétszer annyi bókot mondunk kedvesünknek, mint korábban. Először talán gyanakodni kezdhet, hogy talán új szeretőt találtunk, de később betakarítjuk a hasznot, és sokkal többet kaphatunk vissza.

VI. Gyógyítás
Csodaszerek márpedig nem léteznek, legalábbis a pszichológiai megbetegedésekkel szemben nem. Sokat segít a gyógyszeres terápia, ám ha a beteg a teljes gyógyulást passzív módon ettől várja, és ő maga nem akarja, hogy meggyógyuljon, akkor az eredmények bizonytalanok. A lényeg tehát, hogy akarjunk gyógyulni.

Ha azonban skizofréniában szenvednénk, van egy egyszerűbb, ámde drága megoldás is. Ha átkelünk az óceánon, és Amerikában diagnosztizálják a betegséget, akkor leginkább az addigi szkizofréniánk mániás-depresszióvá alakul. Ez annak köszönhető, hogy a diagnózist egy másfajta tünetlista alapján állítják fel az USA-ban, mint Európában, ezért ugyanazok a tünetek más betegségre utalnak.

Ha valakinek választania kellene, hogy egy-két hónapon belül megszűnik a szorongása, de csak a baj "felszínét kapargatják", vagy több évig tartó, esetleg addig semmi hatást nem mutató kezelésen kell részt vennie, de a bajok gyökerét javítanák meg, vajon melyiket választaná? Az előbbi a kognitív terápia, az utóbbi pedig a pszichoanalízis névre hallgat. Arthur Freeman, aki mind a kétféle terápiát tartott már, arra a véleményre jutott, hogy a mai világban az emberek jobban járnak a kognitív terápiával, mivel a modern rohanó életmódba nem fér bele egy-két év szabadság. Ezen kívül, szerinte egyszerűen nincs és sosem volt rá bizonyíték, hogy a pszichoanalízis felszínre hozza a bajok eredetét, ha a bajoknak van egyáltalán eredetük, és nem csak egy kihirdetett fantomtézisre vadásznak az analitikusok.

A fejezetek témái izgalmasak ugyan, a szerző azonban néhány lehetőséget kihasználatlanul hagy. Néhol pedig jót tett volna a beszélt nyelv fordulatait az írott szöveg igényeihez idomítani.

Ivády Rozália Eszter
2000. október

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.