Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
Pszichológia Online
 
Főoldal /Könyvismertetések / Ranschburg Jenő: A nő és a férfi
 
 
 
 
mipszi.hu: Új irányok az iskolai tehetséggondozásban
HVG: Bagdy Emőke: Miért veszélyes, ha a gyerek mer nemet mondani?
hetek.hu: Generációkon át hat az iskolai erőszak
hvg.hu: Új vizsgálat: így is csillapítható a fájdalom gyógyszer nélkül
 
Pszichológiai konzultáció Budapesten
Lélekkel az Egészségért Központ
Bee-paletta
Újbudai Nevelési Tanácsadó
Nyomtatható verzió

Ranschburg Jenő: A nő és a férfi

Manapság sem csitul a vita akörül, hogy mi okozza kultúránkban a férfi és a nő társadalomban betöltött szerepe közti különbséget (vagy óvatosabban fogalmazva: milyen tényezők állnak ennek hátterében). Sokféle véleményt hallhattunk, olvashattunk már ezzel a témával kapcsolatban (nyilván mindenkinek megvan a sajátja is). Ranschburg Jenő a tőle megszokott stílusban, közérthető módon fejti ki álláspontját, természetesen nem függetlenül a tudományos eredményektől. Újra kiadott könyve ma is élvezetes olvasmány.

A könyv alapvetően három részre oszlik. Az első a két nem közötti biológiai különbségekről szól, a második a pszichológiai különbségekről, a harmadik a nő és a férfi társadalomban betöltött szerepéről és tulajdonságairól.

A biológiai különbségekről szóló fejezet a témához szükséges alapvető ismeretekbe vezet be. Olvashatunk a kromoszómák mindent eldöntő szerepéről a biológiai nem meghatározásában, a hormonok fontos hatásáról a magzat és a gyermek fejlődése során, az ezekkel kapcsolatos esetleges kóros elváltozásokról, valamint a két nem alkata és agyműködése közti különbségekről. Ez a fejezet - nagyrészt közismert tartalma ellenére - azért tölt be fontos szerepet a könyv szerkezetében, mert a szerző lényegesnek tartja a biológiai meghatározottságot a nemek társadalmi szerepe tekintetében. Ezt azokkal szemben hangsúlyozza, akik a két nem közötti lélektani különbségeket döntően a társadalmi hatásoknak tulajdonítják. Ugyanakkor nem titkolja el a másik fél állításait alátámasztó kutatási eredményeket sem, amelyekre a következő fejezetben tér ki.

Egy ilyen kutatási eredményt tett közzé - ahogy arról Ranschburg Jenő könyvéből is tudomást szerezhetünk - Margaret Mead is 1949-ben megjelent, Férfiak és nők című könyvében. Ebben elsőként számolt be egy olyan törzsről, amelyben a nők töltik be azt a társadalmi szerepet, amit a nyugati kultúrában (és majdnem az összes többiben) a férfiak, illetve fordítva. Az, hogy Mead talált egy olyan törzset, amelyben nem a férfi tölti be a vezető szerepet, arra utal, hogy a nemek közötti társadalmi munkamegosztás döntően a szocializáció eredménye. Ilyen - a mienkhez képest - "fordított" szereposztású társadalomból azonban eddig alig néhányat találtak a kutatók. Ranschburg Jenő ebből azt a következtetést vonja le, hogy valószínűleg mégiscsak elsősorban biológiai okai vannak annak, hogy a különféle kultúrák nagyon hasonló viselkedési szabályokat közvetítenek saját társadalmuk azonos nemű tagjai felé; bár ezek a biológiai korlátok nem teljesen áthághatatlanok. Ez utóbbira említi meg a szerző példaként a hermafroditákat, akik tulajdonképpen férfiként és nőként is élhetnek, attól függően, hogy a környezetük miként kezeli őket. Ranschburg Jenő azonban óva int attól, hogy a rendellenes jelenségekből nyert tudást az egészséges fejlődésre általánosítsuk. Szerinte a társadalomnak éppen az a feladata, hogy segítséget nyújtson a fiatalok számára ahhoz, hogy a biológiai nemüknek megfelelő státusz megszerzésére törekedjenek, és elsajátítsák az ennek megfelelő viselkedést. Ennek legfontosabb eszköze a nevelés, amelynek során a szülők (és a környezet más tagjai) egyrészt másképp bánnak fiú- és lánygyermekeikkel, másrészt mindkét szülő modellül szolgál az azonos nemű gyermek számára.

A harmadik részben részletesebben olvashatunk a két nem szerepe és tulajdonságai közti különbségekről. A nő nem lehetőségeiben, teljesítőképességében különbözik a férfitől. Inkább arról van szó, hogy (biológiai funkciójából és hagyományos társadalmi szerepéből következően) érdeklődése, életstílusa, a tárgyi és személyi világhoz való hozzáállása más, mint a férfié. Bizonyos feladatokban a nők teljesítenek jobban, bizonyos problémákat pedig a férfiak oldanak meg könnyebben; a férfiak sokkal többször mutatnak agresszív viselkedést, mint a nők; a nők számára fontosabbak az emberi kapcsolatok, míg a férfiak inkább versenyszelleműek; a férfiak szorongóbbak, mint a nők (!) stb. Természetesen mindez csupán általánosságban igaz: senkit - akár nőt, akár férfit - nem ítélhetünk meg annak alapján, hogy melyik nemhez tartozik.

A könyvet két kisebb fejezet zárja le. Az első a két nem különbözőségének társadalompolitikai vonatkozásaira tér ki. Ebben a szerző - összhangban az eddigiekkel - azt vallja, hogy a társadalmi munkamegosztásnak természetes állapota az, hogy a nők általában véve más pályák iránt érdeklődnek, mint férfiak. A zárófejezet egy "kissé tudományosabb nyelven" íródott összefoglaló. Itt találhatjuk a szakirodalmi hivatkozásokat is.

Egri Gábor

 
Oldal tetejére
 
 
 
Megjelenés a PO-n  |  Szakemberek  |  Eseménynaptár  |  Képzés  |  Könyvek  |  Linkek
 
 
Copyright, Pszichológia Online, 2002.