| |
 | Pszichológia Online |
| Általános pszichológiai site nem csak kognitív érdeklődésűeknek. |
| |
 | Kapcsolat |
| Megjegyzéseit, javaslatait elküldheti email-ben.
|
| |
 | Linkek |
| A leghasznosabb linkek kutatáshoz, oktatáshoz.
|
| |
|
|
|
| Főoldal / Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan. A neuronális ember avagy az agykutatás keresztmetszete | | Jean-Pierre Changeux: Agyunk által világosan. A neuronális ember avagy az agykutatás keresztmetszete | | Typotex Kiadó, Budapest, 2000, 334 oldal | | 17 év után végre magyarul is megjelent Changeux könyve: a neuronális ember. A Nobel-díjas amerikai immunológus Edelman és a francia neurobiológus Changeux nevéhez fűződő neurális darwinizmus és ezzel együtt a kognitív tudomány alapműve ez a könyv. Nemcsak a szűk tudományos közösségnek szól a neuronális ember, hanem a széles tudományra szomjas közönségnek is. Egyszerre tudományos és népszerűsítő könyvről van tehát szó, amely a magyar értelmiség számára inkább csak hivatkozás szinten volt ismert. Ez ténylegesen egy olyan alapmű, amely mellett nem mehet el egy magára valamit is adó értelmiségi, akár humán, akár természettudományos beállítottságúnak tartja magát. Súlyos hiányt pótol ez a fordítás.
Changeux tisztán és érthetően mutatja be az agykutatás 20 évvel ezelőtti "keresztmetszetét". Az eredeti kiadás dátuma ellenére nem elavult könyvről van szó, ami annak köszönhető, hogy Changeux nemcsak a szorosan vett kutatási eredményeket tárja elénk, hanem ezeken túllépve kristálytiszta logikával, bátran mutatja be az agyműködésre vonatkozó hipotéziseket és mind a mai napig aktuális kérdéseket.
A könyv színvonalas történeti résszel kezdődik, melyben a szerző az agykutatás történetét vázolja fel az ókortól a 20. század közepéig. Rávilágít arra, hogy nem is evidens a kapcsolat a lábujjunk mozgatása és a fejünk között. Ezt agyanatómiai, majd sejtbiológiai fejezet követi. A mentális tárgyak című fejezetben a szerző a tudat és figyelem problémáját tárgyalja a hallucinációkon keresztül, megemlítve a szkizofréniát. Ez talán mentség lehet a magyar kiadás főcímére, mely Ingmar Bergman "Tükör által homályosan" filmjére játszik rá, ami nagyon ötletes, de nem biztos, hogy szerencsés egy ilyen kaliberű könyv eredeti címétől ennyire eltérni. Pszichológusok számára külön érdekesség, hogy ebben a fejezetben említi Changeux a mentális képeket mint a gondolkodás anyagait. "A mentális képek fizikai létezéséhez nem férhet kétség." A szerző ugyan utal Shepardra és Kosslynra, de explicite nem említi a pszichológiában éppen ekkor dúló képzelet-propozíció vitát. A könyv további, talán az érdeklődést leginkább kiváltó fejezetei a genetika, az epigenezis és az evolúció. A genetikai fejezet állításai - a HUGO program eredményei ellenére is - mind a mai napig megállják a helyüket. A genetikai keret fogalmát használja Changeux arra, hogy a gének nem egy az egyben determinálják a szervezet és agyunk anatómiai felépítését, hanem megszorításokkal, irányvonalakkal látják el a fejlődést.
A neurális darwinimus alapját képező kulcsfogalom a szelektív stabilizáció, melyet Changeux már 1973-ban a Proceedings of National Academy of Sciencesben, majd 1976-ban a Nature-ben publikált. A szelektív stabilizáció útján végbemenő epigenezis elmélete egy lehetséges kompromisszum az innátizmus és a konstruktivizmus között, és lehetséges válasz arra a kérdésre, hogy az evolúció során miért nincs egyenes arányosság a genom és az agyi szerveződés bonyolultsága között. Changeux elmélete a következő: 1. Izogén felnőtt egyedek agyi szerveződése fenotípusos eltéréseket mutat, például az egypetéjű ikrek idegi felépítésében eltérések mutathatóak ki. Az evolúciós létrán haladva a gerinctelenektől a gerinceseken át az emberig ezek az eltérések az agy bonyolultságának növekedésével egyre jelentősebbekké válnak. 2. Az idegrendszer fejlődésének korai szakaszában, amikor már az utolsó idegsejtosztódás is lezajlott, az axon- és dendritnyúlványok növésnek indulnak és elburjánzanak. A hálózat összeköttetéseinek száma ebben a "kritikus" stádiumban a legnagyobb. Ez az átmeneti redundancia szakasza, mert ilyenkor a sejteknél többszörös "redundáns" szinapszisok figyelhetőek meg. 3. A szelektív stabilizáció szakaszában az idegrendszer spontán vagy kiváltott aktivitása szabályozza az átmeneti redundancia szakaszában túlzott számban kialakult szinapszisok eltűnését. Changeux elmélete szerint a környezet az agyat minden generációban szelektív módon szervezi újra. A szinapszisok darwinizmusa ez: a fejlődés során a változatosságból a tapasztalat hatására történik egyfajta redukció. Tanulni annyit tesz, mint a már meglévő szinaptikus kombinációkat megszilárdítani.
Igazi tudománytörténeti csemege, ha a könyvet módszertani szempontból olvassuk, ugyanis a modern funkcionális agyi képalkotó eljárások (PET, fMRI, DTI) megjelenése előtt íródott. Az idegtudományok olyan klasszikus módszereit írja le a szerző, mint a léziós kísérletek, egysejtes vizsgálatok, agysérült betegek vizsgálatai, kettős disszociáció elve, dichotikus hallgatási helyzet, ezenkívül már megemlíti a PET ősének tekinthető eljárást, az ún. ideográfiát. Példa értékű, ahogy a szerző modern eljárások nélkül, a meglévő tényekből kiindulva állít fel hipotéziseket, mint például akkor, amikor arra kérdésre próbál válaszolni, hogy a kanji és katakana írásrendszer az agy különböző területeit veszi-e igénybe. Ma már a nagy topografikus felbontású készülékekkel e kérdésre és hasonlóakra könnyű válaszolni, de a hipotézisalkotásnak ezt a formáját mindenképpen érdemes szem előtt tartani. Ezt a fajta tudományos gondolkodásmódot nem pótolhatják a modern kísérleti és vizsgálati módszerek sem.
A magyar fordítás Gervain Judit jóvoltából színvonalas, pontos és gördülékeny. A Typotex Kiadó is kezdi kinőni gyermek-betegségeit, viszonylag kevesebb a hiba, és még a bibliográfia is benne maradt a magyar kiadásban… A címlap a két alcímmel együtt viszont túlzsúfolt, és egy ilyen klasszikus műnél nem biztos, hogy célravezető.
Felhívnám még a figyelmet arra, hogy az Osiris Kiadó kiadásában megjelent "A természet és a szabályok" címmel Changeux és a filozófus Paul Ricoeur intellektuális vitája.
Németh Dezső | Linkek
Az írás a Magyar Pszichológiai Szemle 2001/4. számában jelent meg. |
|
|
